Nem születtem varázslónak

Író: Orosz Ildikó
Cím: Halász Judit - Nem születtem varázslónak
Kiadó: Park Könyvkiadó
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 328

Halász Judit zenéjén nőttem fel, ahogy a korosztályom nagy része, sőt, már az előttünk lévő nemzedék is. Gyerekkorom meghatározó részét képezték a dalai, amit akkor még nem tudtam, csak élvezettel hallgattam rongyosra a kazettáit, és daloltam rá fennhangon. A Meseváros című darabra barátnőmmel féktelenül tudtunk "bulizni". Szeretetem iránta szerintem sosem fakult. Kamasz éveimben természetesen csak ritkán és titokban hallgattam, hisz akkor ez már ciki volt, de most újra visszataláltam hozzá, és olyan jól esik újrahallgatni a régi kedves dalokat, és persze énekelni őket főzés közben.

Ezért örültem meg rögtön a könyvnek, mikor meghallottam, vagy megláttam, hogy jelent meg egy ilyen kiadvány. A figyelmes Jézuskának köszönhetően pedig meg is kaptam karácsonyra, és még a szünetben el is olvastam, nyilván vonzott ez a kedves mosoly a borítón. 

A könyv E/1-ben íródott, Halász Judit mesél az életéről, gyerekkoráról, családjáról, sportpályafutásáról, színészi karrierjéről és persze az éneklésről. A könyv "írója" Orosz Ildikó gondolom interjúkat készített vele, és abból szerkesztette ilyen formátumúra. Nem vagyok egy nagy életrajzolvasós típus, de arról a pár, számomra igazán fontos emberről szívesen olvasok, látok bele az életébe.

Szépen, lineárisan felépített történet az élete mentén. Megismerkedhetünk gyerekkorával, hogyan tudta meg, hogy a színészet egy szakma, és onnantól ő is csak az akart lenni. Illetve közbe jött még egy nagyon sikeres lovaskarrier, amit aztán a színészetért otthagyott. Érdekes történeteket mesél színészi pályájának kezdetéről, első sikereiről, majd a számomra legérdekesebb rész ott kezdődik, valamikor a '70-es évek elején, mikor váratlanul énekesi pályára is lép. Innentől ez a vonal játssza a főszerepet a könyvben, mint ahogy gondolom az életében is. Érdekes, ahogy elmeséli, számára sokáig teljesen hihetetlen, hogy ez valakit is érdekel, ahogy ő énekel, és szép lassan hitte el, bizony jó az, amit csinál. Persze végig nagy művészek álltak mellette, akik zenét szereztek, szöveget írtak és zenéltek neki. Bródy János, az Illés, a Fonográf és a Bojtorján együttesek.

Aki szintén rajongó, annak mindenképpen ajánlom elolvasásra. Nem egy világrengető könyv, inkább tényleg "csak" egy élet története, én hiányoltam belőle valami mélyebb réteget, de nem csalódtam, és pár estére jó volt újra elmerülni a gondtalan gyerekkorban.